KENÉSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK
ADALÉKOK
Így nevezik azokat a pótlékokat vagy hatóanyagokat, amelyek az alapolajokkal vegyítve
a kenőanyagoknak bizonyos tulajdonságait megerősítik, mint például az öregedéssel,
oxidálódással, nyomással szembeni ellenállást, a védelmet a kopással szemben, a
hőmérsékletfüggő-viszkozitás viselkedést, hatását a korrózió csökkentésére.
ADALÉKOLÁS
A korszerű kenőanyagok lényegében kétféle alapanyagból állnak :
egyrészt kiváló minőség nyersolajból, függetlenül attól, hogy ásványi eredetű, vagy
szintetikus úton elállított
másrészt olyan kiegészítőkből, amelyek feladata az
olajoknak olyan tulajdonságokat kölcsönözni, amivel eredetileg nem rendelkeznek
· Az adalékok hatásmódja
A korszerű motorok időről-időre egyre komolyabb igényeket támasztanak az
olajokkal szemben, amelyekhez ezen széleskörű feladatok teljesíthetsége érdekében
pótanyagokat kell keverni.
· Oxidálódással szembeni adalékok
Az ilyen adalékok megakadályozzák az olaj túlságosan gyors öregedését. A magas
hőmérséklet sietteti az öregedési folyamatot. Ezért minden olyan olajnak, amelyet a
gyakorlatban 80 oC-nál magasabb hőmérsékletre hevítenek, ilyen adalékokat
tartalmaznia kell.
· Habzásgátló adalék
Megakadályozza a felhabzást, ezáltal minden fázisban megőrzik az olaj
kenőképességét
· Korróziógátló adalék
Az oxidáció következtében olyan vegyületek jöhetnek létre, amelyek megváltoztatják
az olaj PH értékét. A savak mindenek előtt a motor olyan érzékeny részeit
károsíthatják, amilyen pl. a csapágycsésze. Ez magyarázza ezen adalékok
szükségességét.
· Rozsdavédő adalék
A motor részeire további káros hatást gyakorolhat a kondenzvíz. Széleskörű
védelmet biztosíthat az ilyen jelenséggel szemben a megfelelő adalék.
· Kopásvédő adalék
Az ilyen adalék növeli a kenőolajfilm teherbírását, ezáltal megakadályozván a
fémnek fémfelületen történ súrlódását még akkor is, ha az olaj már hosszú ideje
van a motorban.
· Tisztítószer
A motorban az égési folyamat során kokszos lerakódás képződik, ami hosszabb
időszak alatt negatívan befolyásolja a motor teljesítményét és növeli az üzemanyag
fogyasztást. Ez indokolja az üzemidő alatt a motor tisztításához a tisztítószeradalékok
használatának szükségességét.
· Oldószerek
A lemosott szennyezdést az ilyen adalékok lebegő állapotban tartják, így aztán az
olajcsere során az olajjal együtt leereszthetik. Az „oldószerek „ magas aránya
megakadályozza a habosodást.
· Viszkozitási indexjavító adalékok
A viszkozitás indexjavító szám ( VI ) a hőmérsékletfüggő viszkozitás viselkedésének
mérőszáma. Minél magasabb a VI érték, annál jobban tűri az olaj a nagy
hőmérséklet különbségeket. A gyakorlatban jelentős hőmérsékletkülönbség
mindenek előtt a hideg indulás és az azt követő hirtelen gyorsítás során lép fel.
ALAPOLAJ
Az alapolajat bázisolajnak is nevezik. A kenőolaj legnagyobb arányú összetevője.
Alapolajnak ( bázisolajnak ) ásványolajat, szintetikus olajat, vagy a kettő valamilyen
keverékét nevezik.
SAE BESOROLÁSOK
Az Egyesült Államokbeli Society of Automotive Engineers Inc. ( SAE ) a motor és
hajtómű olajokat a viszkozitási osztályokba sorolta.
NYÍRÁSSTABILITÁS
A motorban a mechanikai igénybevétel eredményeként a bázisolaj és a kiegészítők,
amiket a viszkozitás hőállósága javítása érdekében kevertek az olajhoz, elveszítik
hatásukat. Ezt a folyamatot nevezik nyírásnak. Egy ilyen folyamat során pl. egy SAE
15W-40-es olajból 15W-30-as lesz. A nyírásstabilitást meghatározott eljárás során
ellenőrzik.
VISZKOZITÁS
Folyadékok nyúlóssága/folyáskészsége. A viszkozitás egy mérőszám, amely az olaj
sűrűségére illetve hígságára utal egy bizonyos hőmérsékleten.
A kenőanyagok szerepe a motorban:
minimálisra csökkentik a súrlódást és a kopást
tömítenek
hűtenek
tisztítanak
megelőzik a rozsdát és a korróziót
A bázisolajok fajtái:
ásványi
növényi
rész-szintetikus
HC, HT, MC Synthese
full szintetikus
Sokan alábecsülik az ásványi kenőanyagok jelentőségét, pedig mechanikai jellemzői messzemenőkig túlszárnyalják a szintetikus olajakét.
A növényi olajok - kellő öregedésállóságot biztosító antioxidánssal - ma már kitűnő kenőanyag-alapolajnak mondhatók.
A szintetikus olajok vegyi folyamat eredményei. A szintézis végeredményeképp előállított olajok pontosabb molekulaszerkezete magasabb hőstabilitással bír, mint bármely természetes alapanyagú társáé.
Ellenben ha a termikus stabilitás mellett a mechanikai jellemzők is kiemelt szerephez jutnak, úgy természetes alapanyagokkal keverve alkalmazzák. Ezek a rész-szintetikus olajok.
A modern vegyészet tette lehetővé az ásványi alapanyagok olyan módosítását, amellyel gazdaságos keretek között úgy befolyásolható a kémiai szerkezet, hogy az olaj mechanikai jellemzői ne csorbuljanak - vagy még tovább javíthatóak legyenek. Ezek a HC, HT, MC szintézis néven váltak ismertté. Bizonyos szempontból a szintetikus olajoknál is "magasabb rendűnek" tekinthetők. Ismertségük - az információs hiányosságok miatt - igen alacsony, bár ipari felhasználásuk egyre nagyobb méreteket ölt.
A motorolajok osztályozása két fő elv alapján történik:
viszkozítás szerint (SAE)
teljesítményszint szerint (API, ACEA)
Az új motor is fogyaszt olajat?
Az olajfogyás mértéke négy tényezőtől függ
a motor tömítettsége (nem az elfolyásról van itt szó, hanem a dugattyúgyűrűk-hengerfal-dugattyú hármasának, valamint a szelepvezetők és szelepszárak közötti tömítettség mértékéről)
a teljesítmény-kihasználtság foka (egy motor teljesítményének 40%-os átlagos kihasználtságától a 100%-os kihasználtság felé haladva az olajfogyasztás mértéke cseppet sem arányosan: exponenciálisan nő)
a termikus üzemi körülmények (alacsony sebességi fokozatban - amikor a menetszél hűtő hatása alig, vagy egyáltalán nem érvényesül - a motorban lévő kenőanyag túlmelegedhet és ez magasabb párolgási veszteséget jelent.)
a motorolaj és adalékai kipárolgási vesztesége (az ACEA vizsgálatok nem véletlenül rögzítik és ellenőrzik ennek mértékét a NOACK teszt alapján)
