Mi a különbség a DPF és a FAP rendszer, illetve az AdBlue, ELOYS, Infenium és Rhodia adalékok között

Mi a különbség a DPF és FAP, az EGR és SCR rendszerek között, illetve van-e különbség az AdBlue, Eloys, Infenium és Rhodia adalékok között?

A Modern dízel autók esetében két káros anyag típus szűrésére van szükség annak érdekében, hogy a kipufogó gázokban a káros anyag kibocsátása megfelelő minőségű legyen. Ez a két típus ami egymástól független módon szürhető ki a korom és a nitrogén-oxid. A korom részecskék szűrését a dízel részecske szűrő, azaz a DPF vagy FAP rendszer biztosítja, míg a nitrogén-oxid szűrését az EGR vagy SCR rendszerek biztosítják.

DPF és FAP, azaz a dízel részecskeszűrő:

A részecskeszűrő az egyetlen gazdaságilag kényelmes eszköz, amely jelenleg rendelkezésre áll a dízelmotor égéséből származó finom porok és kormom részecskék kibocsátásának csökkentésére.

A jelenleg dízelüzemű autókban használt FAP rendszer akár 99,7% -ra képes csökkenteni a részecskekibocsátást, míg a DPF 95% -os hatékonyságot ér el. Alapvetően a két rendszer azonos elven működiik. A FAP () rendszer a PSA (Peugeot, Citroen, Ford, Volvo, Fiat) által fejlesztett dízel motorokban működik, míg a többi gyártó általában a DPF (Diesel Particular Filter) rendszer alkalmazza.

Maga a dízel részecske szűrő egy szilícium-karbid monolit, platinával és palládiummal impregnálva, aminek a járatai alternatív módon nyitottak és zártak. Amikor a kipufogógáz belép a szűrőbe, az erősen pórusos falakon keresztül kényszerül át, ahol elválik a részecskéktől és megtisztul.

Mint minden szűrőtípust, a részecskeszűrőt is rendszeresen tisztítani kell, hogy megfelelően működjön. Az FAP/DPF -eknél ezt a regenerálás néven ismert eljárás végzi, amely magában foglalja a rendszerben lévő katalizátor funkció kombinációját és a korom gáz égetését nagyon magas hőmérsékleten, hamutartalékot hagyva maga után a FAP/DPF szűrőben. A használat során spontán regenerálások történnek, amelyeket maga a motor (DPF) vagy az Eolys folyadék, más néven cerine (a FAP rendzserbeb) aktiválhat.

Az FAP/DPF rendszereket 2003 óta használják a a Peugeot, a Renault és a BMW személygépkocsikban és a kishaszonjárművekben, felkészülve az Euro 4 bevezetésére (2005). Az Euro 5 (2009) kötelezővé tette a dízelüzemű autók és a kishaszonjárművek FAP/DPF rendszerrel való ellátását, és az Euro 6 2014-es megjelenése ezt csak tovább szigorította.

A DPF működése és regenerálása:

A részecskék megszüntetéséhez meg kell teremteni a feltételeket a lassú égés beindulásához, amely CO2 -vé, vízzé és nitrogén -oxidokká alakítja át a részecskéket. Ebben az esetben száraz szűrőt használnak, amely csapdaként működik a részecskék számára. 

Idővel a maradék finom por elzárja a szűrőt, ami a nyomás és a hőmérséklet emelkedését okozza. A megnövekedett hő lassú égést vált ki, amely elégeti a részecskéket, kiüríti a szűrőt és regenerálja azt. A regenerálás után fennmaradó termékek a Co2, NoX és a víz.

A kipufogógázt egy további adag üzemanyag befecskendezésével melegítik, amely a forró gázzal érintkezve eléget, és a finom porok nagy részét bevonja az égésbe.

A FAP működése és regenárálása:

Az FAP alapvetően nem különbözik a DPF -től: mindkettőt úgy tervezték, hogy visszatartsa a részecskéket, és mindkettőnek nyitott és zárt csatornája van. Abban viszont van különbség, hogy a FAP megkönnyíti a fennmaradó porok elégetését, csökkentve a spontán regenerálódások számát a szűrőben.

A szűrő előtt oldatot fecskendeznek, amely cérium-oxidot tartalmaz, egy katalizátort, amely megköti vagy felszabadítja az oxigént, attól függően, hogy az adott pillanatban milyen gázkeveréket használnak.

Az injekció összegyűjti a port és csökkenti a részecskék meggyulladásához szükséges hőmérsékletet. Az égés melléktermékei áthaladnak a katalizátoron, és Co2 -vé, vízzé és NoX -vé alakulnak át. Az el nem égett porok bentmaradnak a szűrőben.

Ezenkívül a szűrőt platina és palládium keverékével impregnálják, ami még több részecske elégetésével hozzájárul az oxidációs folyamathoz.

Az oxidáló katalizátor jelenléte a szűrő előtt biztosítja a folyamatos regenerációt. Ennek következtében a katalizátort nem lehet eltávolítani, különben a szűrő nagyon gyorsan eltömődik. Az impregnálás hiánya ugyanilyen hatással jár.

Összefoglalva, az FAP és a DPF pontosan ugyanaz. A különbség az a módszer, amelyet a szükséges karbantartás csökkentésére használnak.

A FAP rendszer esetében használt katalizátor adalékok:

A korai autók az „Eolys” -t használták adalékanyagként ami átalában egy merev tartályban volt található, a későbbi autók pedig különböző folyadékokat használtak adalékanyagként amiket már rugalmas tasakokban tároltak.

A DPX42 adalékanyagot olyan járművekhez kell használni, amelyek merev adalékanyag szűrő tartállyal rendelkeznek (9491 RPO számig). 

Vigyázat: a 9492 RPO -számtól kezdve az adalék tartály „clickfit” kupak határozza meg az alkalmazott adalékanyag típusát:

• Zöld Clickfit: Eolys 176 (amíg a készletek kimerülnek) 
• Zöld Clickfit: Infineum F7995
• Kék Clickfit: Rhodia Powerflex
• Fehér Clickfit: Rhodia DPX42

A későbbi adalékanyagok „rugalmas tasakban” vannak, és egyszerűbb a tasak cseréje, mivel nem újratöltésre tervezték őket.

Az Eolys 176 Keverhető az Eloys Powerflex és Infenium F7995 adalékokkal

Az Infineum F7995 és az Eloys Powerflex adalékok nem keverhetőek egymással

A Rhodia DPX42 nem keverhető más adalékkal

EGR és SCR rendszerek ami segítenek az NOx elleni harcban:

Az EGR- (Exhaust Gas Recirculation - kipufogógáz-visszavezetés) szelep a kipufogógáz egy részét vezeti vissza a szívóoldalra, így csökkentve a beszívott oxigén mennyiségét, ezzel csökkentve az égés hőfokát, amitől pedig a nitrogén-oxid-kibocsátás csökken.

Az SCR-, azaz a „szelektív katalitikus redukciós” rendszer a nitrogén-oxidokat vízzé és nitrogénné alakítja át (az oxidok nélkül). 

Az Európai Szállítási és Környezetvédelmi Szövetség nemrégiben végzett felmérésében arra jutott, hogy az SCR-rendszer jóval hatékonyabb az EGR-rendszernél.

Az SCR rendszer esetében AdBlue®-oldat (32,5% karbamid + 67,5% tiszta víz) befecskendezésre kerül az SCR-katalizátorba. 

Az AdBlue segédanyagot az autó az AdBlue tartályában viszi, és ebbe is kell tankolni a betöltő nyílásán keresztül. Az AdBlue minden jellemzőjében szabványosított (ISO 22241) tartalmú és minőségű, csak egyféle AdBlue létezik. (Azért beszélhetünk mégis kétféléről, mert van a piacon rosszminőségú, megbízhatatlan forrásból származó is. Költségesen nagy károkat tud okozni a technikában.)

A katalizátorban reakció játszódik le, amelynek során a nitrogén-oxidokból H2O (víz) és N₂ (nitrogén-dioxid) lesz. 

Egyszerűen megfogalmazva: az SCR-katalizátorban számos reakció megy végbe. Az AdBlue befecskendezésre kerül, reakcióba lép a katalizátor elemeivel és a nitrogén-oxidokkal, és ennek következében a kipufogórendszer végére érve a nitrogén-oxidok mennyisége 90%-kal csökken. A reakciót követően csak nitrogén, víz és szén-dioxid (N₂, H₂O és egy kis CO₂) marad.

Az optimális hatásfokhoz az SCR-katalizátorba kerülő gáznak bizonyos hőmérsékletűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a kipufogónak elég melegnek kell lennie! Így a katalizátort nem lehet a kipufogórendszer bármely pontján elhelyezni…

Egyes autógyártók (pl. PSA Peugeot Citroën) úgy döntöttek, hogy az SCR-katalizátort a dízeloxidációs katalizátor (DOC-katalizátor) elé helyezik. Ennek oka, hogy ez a pozíció ideális az SCR-katalizátor felfűtési idejének csökkentésére.

Az AdBlue segédanyagot az autó az AdBlue tartályában viszi, és ebbe is kell tankolni a betöltő nyílásán keresztül. Az AdBlue minden jellemzőjében szabványosított (ISO 22241) tartalmú és minőségű, csak egyféle AdBlue létezik. Az AdBlue vízben oldott karbamid vegyület.

(Azért beszélhetünk mégis kétféléről, mert van a piacon rosszminőségú, megbízhatatlan forrásból származó is. Költségesen nagy károkat tud okozni a technikában.)

A különböző adalékok utántöltési gyakorisága: Az Adlbue rendszerrel szerelt autók esetében általában 10-15 literes az AdBlue tartály mérete. Ez a mennyiség nyugodtabb vezetési stípus mellett 10-15.000 km megtételéhez elegendő, de intenzív vezetési stílus mellett akár 6-8.000 km alatt is leürülhet a tartály. Az AdBlue tartály kiürülése esetén az autóval nem lehet tovább közlekedni, a rendszer nem engedi tovább üzemelni a motort a káros anyag kibocsátás miatt. Az AdBlue tartály töltésére az üzemanyag töltő nyílás mellett található kék kupakos beöntő nyíláson keresztül van lehetőség.

A FAP rendszerek adalékának utántöltésére 100-120.000 km megtételét követően szokott sor kerülni. Érdemes odafigyalni a tankolási mennyiségekre, ugyanis a FAP rendszer esetében általában minden tankoláskor bedagolja at előírt mennyiséget a rendszer függetlenül a tankolás mennyiségétől. Azaz aki rendszeresen kis mennyiséget tankol, annak korábban kiürül a FAP adalék az autóból. 

Röviden Összefoglalva:

A DPF és FAP a dízel részecskék szűrésére szolgál és a FAP rendszerek adalékanyagot használnak a részecskeszűrő regenerálásához.

A másik rákkeltő anyanak a nitrogén-oxidnak a nitrogénre és vízre való bontásához AdBlue adalékra van szüksége az ezt a folyamatot végző SCR rendszernek.

Az EGR szepel pedig a kipufogó gáz visszavezetését végzi aminen a segítségével a nitrogén-oxid mennyiségét tudják csökkenteni,

A fentiekből tisztán látsziok, hogy a különböző adalékok egymással nem keverhetőek és gondosan oda kell figyelni a folyadékok szintjére és utántöltésére.

AdBlue folyadékok ITT ÉRHETŐEK el

A cikket írta: Bajomi Vilmos