A megfelelő kenőzsír kiválasztásának alapjai

A megfelelő kenőzsír kiválasztásának alapjai, avagy milyen zsírra van szükségem?

Sokszor találkozunk azzal, hogy ügyfeleink LZS-2-es, EP-2-es, grafitos vagy kékzsírt keresnek nálunk.

A megfelelő kenőzsír kiválasztása azonban ennél picit összetettebb.

Ez összesen pár termék és csak nálunk legalább 100 különböző típusú zsír található.

Abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy amennyiben valaki kenőzsírt keres, úgy ténylegesen a számára és az alkalmazás területének megfelelő kenőzsírt tudja kiválasztani és ne csak a fenti kódszavak megfelelő termékeket vásárolja.

Először is, hogy miért a fenti termékeket keresik? Mert történelmileg többnyire ezt használják, mint ahogy motorolajból is legtöben csak a 10W-40-et ismerik (jóllehjet az elmúlt pár évben ezen a területen már jelentősen változott a hozzáállás mégpedig pozitív irányba).

Hogy mit jelentenek a fenti kódszavak:

• LZS-2: a MOL által gyártott Lithium sűrítővel készült EP-2-es zsír, ami az egyik legáltalánosabb zsír
• EP-2-es zsír: kvázi ugyanez, csak nem gyártó specifikusan. Általános kenőzsír nyomásálló adalékkal.
  
• Kékzsír, vagy hőálló zsír. A Mobil XHP 222, az Exxon Mobil egyik legismertebb és legkedveltebb terméke, a köznyelvben kékzsír, ami egy Lithium-komplex sűrítővel készült EP-2-es zsír.
• Grafitos zsír: röviden, tömören grafitot, vagy molibdéndiszulfidot tartalmazó kenőzsír. Az MoS2 adaléknk köszönhetően hosszú távon, akár a zsír eltávolítását követően is ellátja az alap kenő funkciókat.
  

Hogy mi is a zsír valójában?

Kvázi olyan mint a Spongya Bob. Van egy sűrítő, vagy szappan szerkezet ami a vivő anyag (ezt érzékeljük zsírként) ami magába foglalja a kenést szolgáló kenőolajat és az egyéb adalékokat.

Hogy miért és hol használunk kenőzsírt?

Zsírt ott használunk, ahol olajat valamiért nem lehet vagy nem praktikus használni. Olyan helyek kenését teszi lehetővé, ahol az olaj kifolyna a kenési pontról.

Miből áll a zsír?

A kenőzsír alapvetően 3 fő összetevőből:

• Alapolaj (ez szolgálja a kenést)
• Sűritők (ez adja a vázszerkezetet)
• Adalékok (ez adja a szükséges plusszt)

Kérdezhetnénk, hogy ez mind szép és jó, de melyik zsír is kell nekem?

Ezt legfőképpen a felhasználási terület határozza meg, de először menjünk bele egy picit a részletekbe.

Alapolaj:

Európában 80%-ban ásványolaj bázisú alapolajból előállított kenőzsírt használnak. Közlekedésben szinte 100%-ban ásványolaj alapú zsírokat.

Szintetikusalapolajjal előállított kenőzsírokat főként ipari alkalmazásokban és a következő esetekben szoktak használni:

• Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok

• Széles hőmérséklettartományon belüli üzemelés

• Speciális környezet (agresszív közeg, vákuum)

• Élelmiszeripari, gyógyszeripari, kozmetikaipari alkalmazás

• Biolebonthatóság

• Alacsony súrlódás, alacsony indítási nyomaték

Alap szabály az alapolaj viszkozitását tekintve:

- Kis terhelésű, viszonylag magas fordulatszámú csapágy (elektromotorok) kenőzsírjának alapolaj viszkozitására 40°C-on 20 cSt körüli érték a jellemző.

- Általános golyós- és gördülőcsapágy (pl. kerékcsapágyak) kenéséhez 80-200 cSt viszkozitású alapolaj felel meg.

- Nagyterhelésű, lassú fordulatszámon üzemelő berendezések (ipari berendezések) esetén 150-500 cSt alapolaj viszkozitás szükséges. Speciális körülményekhez még magasabb alapolaj viszkozitással is gyártanak kenőzsírokat.

Sűritők alapján két nagy területet különböztetünk meg. A Szappan alapú és a nem szappan alapű sűrítőket.

A szappan alapú sűrítől lehetnek:

• A LÍTIUM bázisú zsírok általános célra
  • Jó vízálló tulajdonság kedvező ár
  • Felhasználási terület a gördülőcsapágyak kenése.
• A KALCIUM bázisú zsírok főként nedves környezetbe
  • Extra Vízállóság
  • Alacsony hőmérsékleten akár -50°C-ig.
• A NÁTRIUM bázisú zsírok - főként görgős csapágyak kenésére
  • Nem vízállóak
  • maximum 100-120°C-ig
• A KOMPLEX SZAPPANOK /pl. lítium komplex, kalcium komplex,/ stb.
  • Hőállóság növelése akár 180°C-ig (Ezt a zsírban levő ásványolaj határozza meg.)
  • Cseppenés pont emelkedés
  • Vízállóság növekedés

A nem szappan alapú sűrítőtípusok finoman eloszlatott szilárd részecskék, amelyek porózus felületükön olajmolekulákat adszorbeálnak. Lehetnek szervetlen anyagok, mint példáúl a bentonit, vagy szerves vegyületek, mint a polietilén.

Többnyire igen speciális helyzetekben használatosak. Hőállóságának csak az alapolaj hő bomlása szab határt (220-240 °C).

Jellemző felhasználási területük az extra magas hőmérsékleten üzemelő berendezések zsírkenésű helyei.

A különböző sűrítő anyagok tulajdonságai:

ADALÉKOK

A kenőzsírok tartalmazhatnak szerkezetüket módosító, illetve egyes tulajdonságaikat és alkalmazástechnikai jellemzőiket javító adalékokat. Ennek mértéke akár a zsír tömegének 15 %-ig is terjedhet.

Ilyen adalékok lehetnek:

• Oxidációgátló adalék
• Nyomásálló és kopáscsökkentő adalék (EP/AW adalék)
• Tapadásjavító adalék
• Korróziógátló adalék
• Surlódásmódosítók
• Szilárd adalékok, mint molibdén, grafit, PTFE (teflon)

Ezeknek az adalékoknak köszönhetően a kenőzsír magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt is jól teljesítenek, csökkentik a súrlódást és kopást, biztosítják a kenőfilm folytonosságát olyan alkalmazásoknál, ahol a folyadékkenési állapot nem tartható fenn (kis sebesség, lökésszerű terhelés, stb.), vagy az üzemi hőmérséklet felülmúlja a zsírkenés hőmérséklethatárát.

Amiről még fontos pár szót ejteni az a zsírok konzisztencia szerinti besorolása. Ez a mérőszám a zsír fizikai megjelenését határozza, meg olyan szempontból, hogy mennyire sűrű, vagy folyékony.

Ez egy NLGI osztályozás ami 000-tól (folyékony) 6-ig (nagyon kemény) terjed. Általános kenőzsírok NLGI 2-es besorolásúak, központi zsírzőrendszerben használatos zsírok NLGI 00 vagy NLGI 000 besorolásuak szoktak lenni.

A fentieket figyelembe véve most már látszik, hogy a megfelelő kenőzsír kiválasztása egy kicsit túlmutat azon, hogy megszokás alapján vásárolunk egy kenőzsírt és használjuk azt, hacsak nem az otthoni ajtózsanérokat kell éppen bekenni.

A megfelelő kenőzsír kiválasztásánál az üzemi körülmények ismerete szükséges, úgymint:

• Igénybevétel
• Fordulatszám
• Beépítés módja
  • Ferde, vagy függőleges elrendezés: jól tapadó, NLGI-3 konzisztenciájú kenőzsír, amelynek alkalmazhatósági hőmérséklete 50%-kal nagyobb, mint üzemi hőmérséklet.
  • Vízszintes elrendezés: NLGI-2 konzisztenciájú kenőzsír.
• Karbantartás / Gépzsírok
  • Gyakori után kenés: lágy kenőzsír, NLGI-1 vagy NLGI-2
  • Élettartam kenés: Mechanikailag és termikusan stabil kenőzsír. A kenőzsír alkalmazhatósági hőmérséklethatára 30 %-kal nagyobb legyen, mint a   maximális hőmérséklet.
• Környezeti tényezők
  • Hőmérséklet:
    • extrém magas: oxidációra kevésbé hajlamos, komplex-, bentonit-bázisú, fél- vagy teljesen szintetikus kenőzsírok speciális adalékokkal.
    • extrém alacsony: NLGI 1 vagy NLGI-2 konzisztenciájú kenőzsír, kis viszkozitású alapolajjal.
  • Porterhelés
    • Tömítő, ill. gallérképződésre hajlamos, viszonylag kemény kenőzsír, NLGI-3 konzisztinciával.
      
  • Bejutó víz:
    • Vízálló kenőzsír, pl. AL- vagy Ca bázisú kenőzsír
• Futási tulajdonságokkal szemben támasztott követelmények
  • Alacsony súrlódás: Vajszerű vázszerkezetű kenőzsír, kis viszkozitású alapolajjal.
  • Alacsony zajszint: Erősen homogenizált, szűrt kenőzsír viszonylag magas viszkozitású alapolajjal. (v/40=40-200 cSt)

Korábban alkalmazott kenőzsírnak való megfelelés

Ahhoz, hogy a megfelelő kenőzsírt ki tudjuk választani, és az üzemi viszonyok ismeretében megfelelő kenést biztosíthassuk, a kenőzsírok tulajdonságaival is tisztában kell lenni. Ismernünk kell a kenőzsírok alábbi jellemzőit, amely jellemzőket a kenőzsírok terméklapjai általában tartalmaznak.

• Konzisztencia
• Törésállóság
• Sűrítő típusa
  
• Fordulatszám megfelelőség
  
• Alkalmazhatóság felső és alsó hőmmérséklete
  
• Korrózióvédő tulajdonság
  
• Vízzel szembeni ellenállóság
• Cseppenéspont
• Alapolaj típusa és viszkozitása
  

És akkor, hogy most már tudunk mindent a kenőzsírőkról és a szükséges kenőzsírok pontos kiválasztásának kritériumairól essen pár szó ismét a leggyakoribb kenőzsírokról:

• LZS-2 vagy EP2 kenőzsírok: általános, háztartási, műhely és karbantartási célokra használt kenőzsír
• Hőálló vagy Kékzsír: A köznyelv hőálló zsír alatt általában a magasabb hőállóságú Lítium-Komplex kenőzsírokat érti. Főként
• Gépzsír: az esetek nagy részében egy általános felhasználású zsírt használunk gépzsírként. Pl.: Lítium EP2. 
• Grafitos zsír: Általában a hosszabb távú kenőképesség miatt választják olyan felületek kenésére, ahol a nag nyomás miatt eltávozhat a kenőszír. Ilyen lehet pl.: kamionok nyergének kenése, vagy drótkötelek kenése.
• Folyékony zsír. Általában 00-ás vagy 000-ás konzisztenciájú folyékony zsírokról beszélünk amik központi zsírzó berendezésekben használnak mind közlekedési (kamionok központi zsírz egysége) vagy iparban. Egy ettől eltérő felhasználási területe a régi traktorok és kamionok (IFA, MTZ) ahol hajtómű olaj helyett folyékony zsírral töltik fel a hajtóműveket.
• Környezetbarát vagy biológiailag lebomó zsírok: Főként élelmiszer és gyógyszeriparban vagy olyan környezetben használatos, ahol a kenőzsír élelmiszerrel vagy élőlényekkel érinthezhet.

A kiválasztásban való segítség érdekében keressék kollégáinkat az info@olajshop.hu email címen.

Írta: Bajomi Vilmos OlajShop