Amit érdemes tudni a motorolajról - Gyakori kérdések

Motorolajjal kapcsolatos gyakori kérdések - GYIK

• Miért kell rendszeresen cserélni a motorolajat?

A motorolaj idővel tönkremegy. Amikor ez bekövetkezik, elveszíti hatékonyságát, és már nem tudja megfelelően védeni a motort.

A motor mozgó alkatrészeinek kenése mellett a motorolajat úgy tervezték, hogy távolítsa el az égési melléktermékeket a dugattyúktól és a hengerektől. Úgy tervezték, hogy megbirkózzon a motor felmelegedése és lehűlése közben keletkező kis mennyiségű vízzel, összegyűjtse a szennyeződést és a port, amelyek a levegőbevezető rendszeren keresztül jutnak a motorba. Ezenkívül kezeli a savakat, amelyek a víz és más szennyeződések közötti reakció során keletkeznek. Néha akár üzemanyagszivárgás vagy hűtőfolyadékszivárgás is előfordulhat az olajrendszerben.

Az autó használata során a motorolaj szennyeződése folyamatosan nő. Az olajszűrő eltávolítja a részecskéket, amikor az olaj áthalad a szűrőn, de idővel az olaj adalékanyagai elfogynak, és maga az olaj is elkezd bomlani (oxidálódni vagy besűrűsödni). Ekkor az olaj már nem tudja elvégezni az alapvető feladatát, és ki kell cserélni.

A szennyeződés és az adalékanyagok kimerülésének sebessége számos változótól függ. Ezek egyike a vezetési feltételek, amelyek nagymértékben változnak, és közvetlenül befolyásolják az olaj hasznos élettartamát. Egyéb tényezők közé tartozik a gyújtás pontossága, az üzemanyag befecskendezése vagy a porlasztás beállítása, a légszűrő tisztasága és a motor általános mechanikai állapota.

Az olajat ki kell cserélni, mielőtt a szennyezettségi szint eléri azt a pontot, ahol a motor károsodhat. Mivel az egyes autósoknak nehéz megállapítani, hogy mikor túl magas a szennyezettségi szint, az autógyártók megadják az ajánlott olajcsere intervallumokat. Ezek az olajcserére vonatkozó javaslatok modelltől és gyártótól függően változnak. Az ajánlott intervallumok és a megtett kilométerek is eltérnek az autó használatától függően. Erőteljes használat (pl.: nagyvárosi kölekedés rövdi távokra) eseténgyakori olajcsere ajánlott.

• Milyen gyakran kell cserélni a motorolajat?

Az autó gyártója minden esetben meghatároz egy előírt olajcsere intervallumot. Ez az az érték amit nem javasolt túllépni, ugyanis ez általában egy elég optimista szám, amit csak ritka esetekben biztosít a motorolaj ténylegesen. 

A motorolaj élettartam több tényezőtől is függ. Többek között, a használt motorolaj típusa (szintetikus, rész szintetikus vagy ásványi motorolaj), a felhasználás jellege (városi közlekedés, vagy utazás, taxi vagy verseny üzemmód), az időjárás és hőmérséklet vagy akár a felhasználás környezet (vidéki, vagy nagyvárosi). A motorolaj élettartama szempontjából a legideálisabb amikor nagyrészt országúton vagy autópályán közlekedünk az autóval, a legroszabb pedig a nagyvárosi bevásárló vagy az iskolába járó üzemmód.

90%-ban országúton vagy autópámylán közlekedve normál hőmérsékleti viszonyok mellett főként száraz környezetben használható a gépgyártó által javasolt olajcsere intervallum, de például rendszeresen Budapesten közlekdve a reggeli és délutáni dugóban ülve 5-10 km-es távolságokra rendszeresen indulva megállva már javasolt az előírt olajcsere periódus felezése vagy akár a még rövidebb olajcsere intervallum használata.

• Hagyományos ávásványolaj alapú vagy szintetikus motorolajat használjak?

Alapvetően a szintetikus motorolajok használatát javasoljuk, mivel a szintetikus motorolajok lassabban örgeszenek és a magasabb Viszkozitási Index (VI) miatt stabilabban tartják az előírt motorolaj viszkozitást széles hőmérséklet tartományban is.

Viszont mindig érdemes azt figyelembe venni, hogy az autó fejlesztése és gyártása során mi volt az akkori kenőanyag gyártási technológia amire az autó motorját fejleszthették. Azaz egy 90-es években vagy akár korábban gyártott autó esetében még ásványolaj alapú kenőanyagokat használtak és ezt is vették alapul a motorfejlesztések során. Emiatt itt javasolt továbbra is az ásványolaj alapú motorlajok használata.

• Milyen gyakorisággal javasolt a motorolaj szintjének ellenőrzése?

Engem még arra tanítottak, hogy minden tankolás alkalmával ellenőrizzem az olajszintetm azaz körülbelül hetente egyszer. Ez egy pár másodperves művelet. Motorháztető kinyit, nívólálca kihúz, pálca, töröl, pálca vissza, pélca ismét kihúz, majd olajszint csekkolása és az egyben meg is lehet nézni az olaj színét is.

De ezek voltak a régi szép idők - vagy a régi rossz idők, ha valaha kihúzta a nívópálcát, és felfedezte, hogy alacsonyan van az olajszint, ami azt jelezte, hogy szivárog az olaj vagy az autó megette az olajat.

Manapság a motorok sokkal precízebbek és hatékonyabbak, és az autógyártók bizonyos esetekben meg isszüntették a nívópálcát, lezárták a motort a tulajdonosok elől, és már csak érzékelők segítségével lehetséges az olajszint és az olaj állapotának megfigyelése.

Az új motorok pontosak és megbízhatóak, de még mindig javasolt néhány havonta ellenőrizni az olajszintet. Ezt mindenképpen meg kell tennie, ha régebbi az autója, vagy olajszivárgást észlel, vagy ha az autója kékesen füstől és egy kis olajat kezd elégetni.

• Milyen szerepet játszik a viszkozitás a motorolajban?
  

A mérnökök azon dolgoznak, hogy optimális viszkozitást határozzanak meg az autó motorjában a terhelés és a sebesség körülményei alapján. Meghatározzák az egyensúlyt a vékonyabb vagy alacsony viszkozitású motor olaj, amely kevés ellenállást biztosít a mozgásnak, ezáltal megtakarítja az üzemanyagot és hatékonyan továbbítja a lóerőt, valamint egy vastagabb vagy magas viszkozitású motorolaj között, amely ellenáll annak, hogy a fémfelületek közötti érintkezési területről kiszoruljon vagy szivárogjon.

A bonyolult tényező az, hogy az olaj viszkozitása a hőmérséklet változásával együtt változik - vékonyabb forró, sűrűbb hideg környezet esetén. Alacsony hőmérsékleten szükségünk van arra, hogy a motorolaj könnyen folyjon (ne sűrűsödjön fel túlzottan). Magas hőmérsékleten szükségünk van arra, hogy ne legyen túl vékony, és meggátolja a fémek közötti érintkezést. Ezért a mérnökök többfokozatú motorolajokat fejlesztettek ki amelyek egyaránt képesek ellátni a feladatukat mind hideg, mind pedig meleg környezetben.

• Mit jelent a viszkozitás?
  

A viszkozitás a folyadék áramlási ellenállásának mértéke. Az alacsony viszkozitású folyadék könnyen áramlik, és gyakran "vékonynak" nevezik. A víz egy példa a viszonylag alacsony viszkozitású folyadékra. A magas viszkozitású folyadékot gyakran "vastagnak" nevezik. A méz egy jó példa a viszonylag magas viszkozitású folyadékra.

• Az autóm füstöl amikor elindulok. Mit jelez a füst?

Ha a füst viszonylag kék vagy kékes fekete, az arra utalhat, hogy az autó "eszi" a motorolajat és olaj az üzemanyaggal együtt elég. Ennek oka lehet dugattyúgyűrűk kopása vagy túl alacsony olajviszkozitás.

Ha a füst fekete, ez azt jelzi, hogy magas az üzemanyag / levegő keverék aránya és a felesleges üzemanyag elégetésre kerül.

Ha a füst fehér, akkor egyszerűen a hideg motor és a kipufogórendszer nedvessége éghet ki. Ha sok fehér füst van, és ez hosszú ideig folytatódik, akkor előfordulhat, hogy a hűtőfolyadék szivárog és a hűtőfolyadék elég az égéstérben.

• Mi az API és az ACEA motorolaj kategória osztályozó rendszer?

Az API az amerikai az ACEA pedig az Európai autógyártók általános, a kenőanyagok teljesítményszintjét szabályozó rendszer. Az Ázsai autó gyártók sok esetben az API rendszert használják a kenőanyagok teljesítményszintjének meghatározásához.

Mindkét rendszer betűkkel és számokkal szabályozza a kenőanyagok teljesítményszintjét az aktuális eévárások szerint. Az autó számára szükséges kenőanyag teljesítményszintet az autó gépkönyve mindig tartalmazza.

Az API (amerikai és sok esetben ázsíai) rendszerben a motorolajokat jelenleg kétbetűs kód szerint osztályozzák. A benzinmotorolaj -kategóriák S betűvel kezdődnek. A dízelmotorolaj -kategóriák C betűvel kezdődnek.

A második helyen álló jel egyszerűen egy sorozat megjelölés a minőség szintjének időbeli javulására. Más szóval, amikor új iparáti minőségi szintet állapítanak meg, akkor az ábécé következő betűjét használják (így az SM helyettesítette az SN -t). Az "I" és "K" betűket szándékosan átugortuk, hogy kiküszöböljük az esetleges összetévesztést más gyakran használt megnevezésekkel.

Minden ACEA specifikáció egy betűből vagy betűkből áll, amelyek jelzik az osztályt, és egy számból, amely meghatározza a kategóriát. Külön kategóriák léteznek a különböző célú vagy ugyanazon osztályon belül különböző felhasználású olajokra. Ha az ACEA sorozat kiadási éve meg van adva, akkor az a specifikáció nevét követi egy kötőjel után (például ACEA E9-12).

Vannak ACEA előírások a személygépkocsi motorolajokra (A/B osztály) a katalizátorral és egyéb a károsanyag kibocsátást szabályozó rendszerekkel kompatibilis motorolajokra (C osztály) és a nagy teljesítményű (haszongépjármű) dízel motorolajokra (E osztály). Az osztályokat további kategóriákba sorolják, hogy megfeleljenek a különböző motorok követelményeinek.

Az A/B osztály A5/B5 olajai alacsonyabb HTHS viszkozitásúak, ami azt jelenti, hogy jobb üzemanyag fogyasztást biztosítanak, de nem biztos, hogy megfelelő védelmet nyújtanak a nem erre a teljesítményszintre tervezett motorokban. Az ACEA A3/B3 és A3/B4 viszont magasabb HTHS viszkozitású olajokat igényel, amelyek ugyan nem biztosítanak olyan jó üzemanyag fogyasztást, mint az A5/B5 olajok, de jobb motorvédelmet nyújthatnak bizonyos motortervekben. A C osztályon belüli kategóriák a SAPS határértékek és a HTHS viszkozitás mentén vannak elosztva. A C1 és C4 alacsony SAPS olajok, míg a C2 és C3 közepes SAPS olajok. Másrészt a C1 és C2 olajok alacsonyabb HTHS viszkozitással rendelkeznek, míg a C3 és C4 olajok magasabb HTHS viszkozitással rendelkeznek. Az ACEA 2016 szekvenciákban újonnan bevezetett C5 kategória még alacsonyabb korlátot mutat a HTHS hiányosságokra nézve. . Az E osztály esetében a SAPS tartalom és a motorolajjal elérhető olajcsere intervallum a különbség. Az E4 és E6 olajok hosszabb csereintervallumokat kínálnak, ahol a motorgyártó megengedi, míg az E7 és az E9 közepes olajcsere periódusú alkalmazásokhoz készült. Az E6 és E9 alacsonyabb SAPS tartalommal rendelkezik, így használhatók olyan motorokban, amelyek ezt igénylik, beleértve az Euro VI motorokat is.

• Mit jelöl a viszkozitási szám?

A viszkozitási index (VI) szám az olaj viszkozitásának relatív változását méri egy hőmérsékleti tartományban. Minél magasabb a viszkozitási index, annál kisebb a viszkozitásváltozás a vizsgált hőmérsékleti tartományban. A VI nem kapcsolódik a tényleges viszkozitáshoz vagy a SAE viszkozitáshoz, de jól tükrözi a hőmérséklet változás következtében fellépő viszkozitásváltozás mértékét.

A VI számot általában csak indikátorként használják. A motorolaj alacsony hőmérsékletű szivattyúzási tesztjének és a motorolaj magas hőmérsékletű kopási tesztjeinek tényleges teljesítményeredményei jobban előrevetítik a motor jó teljesítményre és védelmére vonatkozó hatását.

Általában a többfokozatú szintetikus motorolajok (0W-20, 0W-30, 0W-40) magas viszkozitási indexekkel rendelkeznek. Az ásványolaj alapú kétfokozatú és az egyfokozatú motorolajok (SAE 30, 40, 10W-40, 15W-40 stb.) Alacsonyabb viszkozitási indexekkel rendelkeznek.

• Mi okozzhatja az alacsony olajnyomásra figyelmeztető lámpa felvillanását?

Az olajnyomásra figyelmeztető lámpája több okból is kigyulladhat, beleértve az alacsony olajszintet, az olajszivattyú meghibásodását, az olajnyomásérzékelő meghibásodását, az olajrendszer eltömődését, az olaj túlzott habzását stb. Minden esetben le kell állítania a motort, amilyen gyorsan csak lehet. Ha továbbra is alacsony olajnyomás mellett üzemelteti a motort, az súlyos motorkárosodást okozhat.

• Milyen gyakorisággal kell cserélni a motorolaj mellett a többi folyadékot és kenőanyagot az autóban?

Az autó időszakos karbantartását a köznyelv olajcserének hívja. Sajnos. És emiatt sokszor ki is merül az autó karbantartása az olajcserében és a többi folyadék és kenőanyag cseréje gyakran el is marad, pedig ezek is befolyásolják az autó megfelelő működését.

• Ide sorlohatjuk többek között:
  • Kézi és automata váltó olaj
  • Differenciálmű olaj (hajtóműolaj)
  • Fékfolyadék
  • Hűtőfolydék
  • Hidraulikus tengelykapcsoló olajok
  • Hidraulika és szervó folyadékok
  • Kompresszor olaj a klíma kompresszorban és adott esetben a töltőleegő kompresszorban
  • Kenőzsírok

A nem motorlajok cseréjéről itt talál bővebb információt: https://olajshop.hu/spg/679835,409071/Milyen-gyakran-javasolt-az-autoban-talalhato-kenoa

• Mit érdemes a motorolaj csere alkalmával elvégezni / átnézni az autóban?

Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy olajcsere alkalmával ténylegesen "csak" a motorolaj és az olajszűrő cseréje történik meg, jóllehet ilyenkor érdemes a többi kopó fogyó alkatrészt cserélni vagy legalábbi átnézni. A levegőszűrőt pedig minden olajcsere alkalmával cseréljük ki!

• Ilyenek lehetnek:
  • Levegőszűrő cseréje: az olajcserével együtt kell lecserélni. Hogy miért? Mert a motorban a megfelelő égéshez tiszta és jó minőségű levegőre van szükség. A koszos szűrő jó esetben csak többlet fogyasztást okoz.
  • Utastér vagy pollenszűrő cseréje: ha minket nem zavar, hogy vezetés közben koszos levegőt szívunk be, akkor elégséges lehet a minden második olajcsere alkalmával kicserélni. Ha viszont nagyon párásodik az autónk, azt okozhatja a koszos utastérszűrő is.
  • Vezérlés, görgők és szíjjak. Sok esetben egy évi 10.000 km-t futott autó esetében is betartják az előírt 60-100.000 km-t a vezérlés cseréjénél, jóllehet ez akár 10 év vagy még több idő is lehet. Mivel a szíjjak szövetből és gumiból vannak, ezek az évek alatt kiszáradnak, berepedeznek és elszakadhatnak. Kvázi egy orosz rulettel ér fel egy 10 éves, de csak 40-50.000 km-t futott vezérléssel közlekedni.
  • Fékvezetékek cseréje: A fékvezetékeket a legtöbben általában a fékfolyadékkal együtt szokták cserélni, azaz soha... Pedig ezt is illik 5-10 évente kicserélni, mivel ez is gumi és szövet, ami kirepedezik, elöregszik és kiszakad. Egy kilyukadt fékvezeték pedig az álmoskönyv szerint nem jó jel.
  • Futómű alkatrészek: Érdemes minden olajcsere alkalmával átnézni és megrángatni a szilenteket és gömbfejelket. Ha valami lóg, vagy kottyan, azt érdemes cserélni. Egyrészt a biztonságunk múlik rajta, másrészt olcsóbb az elején cserélni, mint akkor amikor már nagy a baj.
  • Kipufugó rendszer: sajnos ez is örgeszik, sőt rohad. Ami pedig kirohad, annak rosz a hangja. Ha rossz a hangja, akkor pedig általában meg is nő a fogyasztás. Plusz, ha időben észrevesszük, hogy kifúj a kipufogó, akkor még általában menthető és nem szükséges a részleges, vagy teljes cseréje.

A cikket írta: Bajomi Vilmos